A gondolatok nem témák szerint rendeződnek. Inkább állapotok, élethelyzetek és belső mozgások mentén. Érdemes úgy olvasni őket, ahogy az ember egy könyvespolc előtt megáll: ami megszólít, azt levenni.
Ezekben a szövegekben visszatérnek hétköznapi helyzetek, emlékek, kapcsolódások és eltávolodások, munka és idő, fáradás és jelenlét, hit, kétely és változás. Nem mindegyik írás illik egyértelműen ide. De nem a besorolhatóságuk adja az értelmüket, hanem az, hogy valakiben egyszer csak megmozdítsanak valamit.
Lassan múltak a meleg nyári napok. Ligetekben, tavak hűs vize mellett volt jó megpihenni, barátokkal lenni, deres poharakat olykor koccintással összecsengetni, tölgyek és szőlő lugas árnya alatt hosszan beszélgetni.
A tóparti háznál levendula és rozmaring is nőtt a ház körül. Az erős északi szelet a távoli töltés fűzfái jócskán megfogták, így a félkör teraszon, a kényelmes fonott karosszékben, a tölgyfák és a szőlő lugas árnyékában ülve egyszerűen csak élvezte, hogy létezik.
Rizlingszilváni vagy újabban Müller-Thurgau néven emlegetett fajta szüretje volt a birtokon és a borász barátnál. Az esemény egyben gazdásztalálkozó is lett, komáromi gazda kollégák csipkedték szorgosan a szép termést. Szil, Tihi és Sztív jól ismerték egymást és nagyon megörültek a meglepetésszerű viszontlátásnak, széles mosollyal csaptak egymás...
Hamar elérkezett az év legszebb időszaka. 2024. augusztus 3-án már szedték az Irsai Olivért. Volt már rá példa, néhány évvel ezelőtt, hogy ily korai időpontra esett a betakarítás. Nem kellett sokat aludni és máris elérkezett a Rizlingszilváni ideje.
Tartozott magának azzal, hogy elmegy az orvosához és megkérdezi, mi ilyenkor a teendő. Elképzelte néhányszor a beszélgetést, figyelmeztette magát, hogy véletlenül se üssön meg durva vagy cinikus hangnemet, egyszerűen és udvariasan kérdezzen rá, mi következik.
Szombat volt. Ennek a gyönyörű kis városnak a világon egyedülálló kis strandján, a Grófi-tó partján a Graz-Fonyód-Budapest tengely ifjúsága örömest vetette bele magát a kristálytiszta karszt forrásvízbe. Senkitől sem zavartatva ugráltak egymás után a stégről. Sztív csak úszott egy kört, aztán kiült száradni a móló szélére, ahol törött volt a...
Dél - fél egy lehetett amikor megébredt az éjszakás műszakot követően. Ismét fájdogált a buksija, úgyhogy elszédelgett a mosdóba. Langyos vízzel zuhanyozott, hosszan eresztette a vízsugarat a fájdalom középpontjára és mantrázta: mossad el, mossad el. Ilyenkor mindig kicsit jobb is lett rövid idő alatt.
A városi strand nem volt zsúfoltnak mondható ezen a péntek délutánon, könnyű volt árnyékot találni, a megszokott helyre letáborozni. Sztív először az ifjúsághoz csatlakozott, segített felpumpálni a SUP-ot. A végén egyre nehezebb volt, ahogy Martin figyelmeztette. Az utolsó néhány ütemet, a befejezés örömét ráhagyta az ifjú legényre. Martin kishúga,...
Korán ébredt és kereste képet és a témát, miről írjon. Zenét is keresett. Túl hamar elfogyott a kávé a csészéjéből. Szabadnap, hőségriadó. Ez egy jó kép lesz hűsölni!
Egy kis tóparti város, ami nemrég civilek jajkiáltásától volt hangos, akik nem akarták, hogy egy szálloda épüljön az "elitnek" a tó partján. Akkor legyen nekik fesztivál visszaváltható, modern jelszavakkal tűzdelt, polipropilén poharakkal, sztárfellépőkkel, VIP-páholyokkal és csak bankkártyás fizetéssel. Risitas itt kérdezné meg, hogy - I Tu? (És...