Balaton

Hiányzol Balaton - gondolta a dohányboltnál üldögélve. Mentes sört ivott és kávét, várta a szerencsét a sportfogadásban, de egész más formában közelített. Bolondos, szőke, kékszemű alakjában. Megörültek egymásnak és elmesélték ki mivel küzd éppen vagy küzdött régebben. Pár perc alatt megértő társai lettek egymásnak, talán mindketten meg is könnyebbültek kicsit: nem vagyok egyedül. Azta! Neked is adott az élet... (feladatot...)

Sztív izgága volt, el akart intézni pár telefont, adminisztrációt és készült a délutáni telefonos interjúra. Ezért csak a házáig kísérte a kedves, gyorsléptű hölgyet, ahol egy nagy öleléssel elköszöntek egymástól.

Hamar telt a délelőtt. Ebéd után a városba igyekezett, muszáj volt vásárolnia egy új farmernadrágot. Tönkrement, lerongyolódott a régi és ki is hízta. De közeleg pár személyes interjú, nem mehet hát sem szakadt hosszúban, sem rövidben, még ha divatban is van ilyenekben járni. Vásárolt egy elegáns sötétkéket. Hazafelé túlment a megállóján a buszjárat, mondván, gyorsjárat. A szomszéd város második megállójában tudott leszállni. Még egy út vissza. 

Repült az idő délután, közelgett az este, amikor a hosszú függöny virágmintáin át aranysárga fény-árnyék játék rajzolódik a szoba falára. Menni kell éjszakára, amíg nincs más, nincs jobb. Most csak két napot. Aztán ünnepnap, aztán még két nap és ha minden jól megy, azzal véget is érhetne egy időre megint az éjszakázás. 

Jó érzéssel töltötte el a délelőtti beszélgetés - vannak még csodák, szerencsés véletlenek.

Elzötyögött a kisbusz a rossz utakon ismét a bányászvárosba. Szerencsére könnyű munka jutott hétfő éjszakára. Hamar eltelt és a délelőtti alvást már a hazaúton erősen megkezdte. Fél egykor ébredt, három órára személyes interjúra igyekezett a vizek városába. Jó hangulatban telt, csekély konkurenciával, rajta kívül három jelentkező volt. Felmérte, hogy a legalkalmasabbnak tűnik a három másik jelöltön kívül, de az interjút tartó vezetőn látszott a bizonytalanság. Sztív túlságosan önálló és ide csak egy helyettes kell, aki azt csinálja, amit mondanak. 

Majd egy órába telt a csoportos és az egyéni beszélgetés, aztán sétálni támadt kedve a tóparton, a vár mellett. Így kellemesen telt az idő a következő busz érkezéséig. 

Leszállt a faluvégi megállóban, fogadott egyet a dohányboltban, nyert vele egy kisebb összeget, ivott egy üdítőt és otthonról, az átöltözést követően, kerékpárral a szomszéd városba hajtott. Mire megérkezett a délutáni kirándulásból, alig maradt 40-50 perce, hogy elkészüljön ismét. Az éjszakásba egyet még menni kell. 

Még mindig a kékszeműre gondolt, meg a Balatonra. Jó lenne ott, jó lenne ott. Együtt meg talán még jobb.

Sztív