Lemaradtunk

Hatnullaöt volt. Elindult a meleg tepertős pogácsájával a gyár büféjéből az egyes számú személyporta irányába. Mire a detektoros kapuhoz ért, elmajszolta a pogit. Kicsekkolt, kisétált a megállóba, beállt a polikarbonáttal fedett féltető alá - az is véd valamelyest a hidegtől. A műszakvezető kolléga már ott álldogált. 

Néhány szót váltottak, Sztív közelgő távozásáról, míg a menetrendszerinti buszok jöttek-mentek, lassan fogyott az embertömeg. Váratlanul egy Ford Galaxy suhant be a buszmegálló öbölbe. Mintha az ismerős sofőr ült volna benne, de gyorsan előrébb hajtott. Mire megmozdultak, hogy meggyőződjenek róla, valóban értük jött-e a gépkocsi, az máris gázt adott és elhajtott. Tanácstalanul néztek egymásra. Most ez ő lehetett? A mi sofőrünk? De hát este azt mondták, a nagy busz jön reggel - a 18 személyes Transit. 

Közben jött még pár menetrendszerinti busz. Az óra bőven a szokásos menetrend szerinti járat érkezési ideje előtt járt, beszélgettek tovább, hamar eltelt tíz perc. A várt szekér nem jött. Hát akkor, az előbbi lehetett az? Csak nem vett észre minket a sofőr a tömegben. Mi meg nem voltunk elég gyorsak. Lemaradtunk. Felhívtuk a központot. Előadtuk a problémát. A diszpécser semmit nem értett. Két-három hívásba telt oda vissza, mire kiviláglott, igen, az az a járat volt. Visszajött értünk a sofőr.  

Lemaradtunk, mint az emberiség, a saját jövőjéről. Amiben egy tech civilizáció régészeti lelete leszünk. Ki tudja, mit fog megőrizni az, az alkotóiról néhány ezer év múlva? Vagy mindez rossz irányba megy majd. Eljöhet az idő, amikor le kell kapcsolni minden szervert. Jó, ha le tudjuk kapcsolni!

Lemaradtunk, pedig nagyon előre szaladtunk. Csak termelünk, termelünk. De minek? Kinek? A gyárban nem számít más, csak a darabszám. Közben tele a raktár. Jövő héten majd elszállítják. Indul egy hajó. Messze tengeren, veszélyes vizeken. Nem biztos, hogy célba ér. Biztosító fizet. Lesz év végi bónusz. Termelhetünk tovább, lesz még megrendelés. Ja, hogy nagyban így megy? Ezt valakik így tervezik. Ki gondolta volna!

Ilyen "bizniszt" én is vinnék. Büntetlenül. Mondván: nézd mennyi embernek adok munkát, (épphogy) megélhetést!

Nem. Ilyet nem vinnék. Nem egyezik az értékrendemmel. 

Sztív