Szépen virágzott a lila akác. Az utak mentén, amerre csak járt, a fehér is bőven virágban volt még és a földeken a kikalászolt árpa lágyan hullámzott a tavaszi szélben. Elvonult egy-egy hidegfront komolyabb csapadék nélkül, aztán szélcsendes, napsütéses napok követték egymást sorra. A front maradék felhőzete és távolban a felszálló párából lett...
A kép 2021. május 28-án készült. Most körülbelül ugyanilyen hajtásokkal pompázik a szőlő. Különleges év lesz gondolta Sztív. Még mindig zúgott a feje traktorozás után. Sok időbe telt lezúzni a venyigét a sorközben, de sikeresen elvégezte.
Csodálatos napsütés volt és az égen csupán néhány felhő maradt az előző napi hidegfrontból. A levegő végre tiszta volt és tele volt tavaszi zsongással.
Délután fél kettő volt. Felkelt az éjszakás műszak utáni alvásból. Instant kávét készített. Leült a számítógéphez elolvasni a híreket. Még bele sem kortyolt a kávéba de már áramlottak is a gondolatai, mint tavaszi záport hozó felhők az égen.
Ha politikus lennék, valahogy máshogy csinálnám. Mert az látszik biztosnak, hogy ahogy most alakulnak hazánk és a világ dolgai, az nem jó. És nekem úgy tűnik, hogy a politikusok erre nem jól reagálnak. Vagy azért, mert nem értik a folyamatokat vagy azért mert értik, de részei a rendszernek, gazdasági érdekeik fűződnek hozzá és annak megfelelően...
Nézd, ilyet szeretnék! Ezért csinálom. Ezért nem fáradok kimenni majd minden nap. Most ennek van itt az ideje. Gyere, megcsípjük Tibike!
Különös álomból ébredt az első reggelen. Álmában az égen varázslatos felhők keveregtek, a kelő nap fényében rózsaszínben, vörösen, majd aranysárgán csillogott a szélük, majd összeálltak sötétkék viharfelhőkké és csak a bezárt ablak mögül nézhette tovább az eseményeket. Vihar kerekedett, de biztonságban volt. Az otthona biztonságában, ahol az...
Huszonkettedikén üzenet várt tőle. Válaszoltam, aztán azt kérte hívjam fel. Évek óta nem beszéltünk. Egy ideig a közösségi médiában sem láttam. Bizonyára rosszat tettem, megbántottam, azóta van amiért megbocsátott, van amit a mostani beszélgetésünkkor is újra felemlegetett. Én még mindig tagadok és nem azért, mert van mit tagadni, hanem mert...
Júliusban volt az utolsó bejegyzés, igen. Arról szólt, hogy Sztív munkát keres és szeretne meggyógyulni. Hát, a munka meglett. A gyógyulást nem tudom, azt csak egy orvos mondaná meg, ha merné. De nem meri. Hisz' nem csinálta végig a "terápiát", vagyis a gyógyszeres kezelést. Nem hát! Kell a francnak!
Munkaközvetítőről munkaközvetítőre járt a közeli városban, hogy felvegyék valahová. Három közül csupán egynél tűnt úgy, hogy tényleg fontos nekik az, hogy valahová eredményesen kiközvetítsék. Harmincháromszázalék esély, több, mint a semmi.