Gondolatok

Tehetséget éreztem magamban hozzá, hogy az engem ért élményeket, hatásokat ilyen formában osszam meg a nagyvilággal. Gondolkodom, tehát írok. Remélem, hogy nem úgy gondolkodom, ahogy Géza bácsi mondta: nem vagy hülye, csak nincs szerencséd, amikor gondolkodsz.

Életem egy részében ott voltam, ahol a baj volt. Másrészt nem tudom megítélni, hogy mikor volt az, hogy én magam voltam-e a baj okozója azzal, hogy ott voltam. Megint csak körbe jár az agyam ezen, helyesen éltem, helyesen cselekedtem-e? Hogyan tovább?

"Az orvosok nem oldják meg a bajodat, a könyv írásból meg nem fogsz megélni. Dolgoznod kéne, nem sajnáltatnod magad. Pszichológus nem szerez neked munkát. Saját magad tedd rendbe először. Az orvosság nem segít. Arra vedd a fáradságot, hogy munkát keress ne orvost. Nekem van munkám, bocsi, nem a szüleimmel élek, saját magam tartom el. Nem szorulok a...

Verstöredékek egy helyről, ahol úgy telt el három hét, mintha három hónap lett volna. A töredékek 06.01. - 06.12. között vetődtek papírra. Itt keletkezésük körülbelüli sorrendjében teszem közzé azokat.

Azt gondolom minden olyan berögzült szokás, ami gátol abban, hogy teljes és kiegyensúlyozott életet élj nevezhető függőségnek. Talán fel sem ismered magadtól, hogy olyan cipőben jársz évek, évtizedek óta, amely már rég feltörte a lábad és napról napra csak ugyanoda visz. Bármitől függővé válhatsz, lehet az pénz, alkohol, drogok, szex, társas vagy...

A vasárnapi sziesztában arra gondolt, hová is halad a világ, hová is halad ő a világban. Halad-e egyáltalán vagy csak körbe-körbe jár? Egyáltalán mit jelent haladni? Milyen ütemben? A sikeres emberek cégeket, cégbirodalmakat működtetnek látszólag nehézségek nélkül. Nem kérdés, hogy jól élnek, nem számít, hogy mennyi a kávézóban az eszpresszó ára.

Az időutazás. Az egyik nagy kérdése a fizikusoknak, hogy létezik-e? A válasz egyértelműen igen. A lélek képes rá, mert a lélek számára nem képeznek akadályt sem az idő sem a tér korlátai. A nehézség abban rejlik, hogy hogyan engeded a lelked hosszabb-rövidebb időre szabadon, hogy kedve szerint utazzon egyet.

Néhány perccel azelőtt ébredt, hogy az ébresztő megszólalt volna. Egy álomból rántotta vissza az általában érzékelt valóságba az a belső óra, ami jól működött benne. Az álomkép néhány percnyi cselekménye tisztán és színesben az emlékezetében volt.

A Baráti-hegy mögött épp kezdett eltűnni a lenyugvó nap. Később úgy tűnt a visszapillantóból, mintha vörösen izzva eggyé vált volna az autópálya aszfaltjával, valahol a háta mögött messze, mintha onnan már nem is lenne út.